Megjelent "A ROVÁSJELEK TITKAI" című könyvem, amely az ógermán rúnák és a székely-magyar rovásjelek hasonlóságával foglalkozik. Ebből egy kis ízelítő:

 

tartalomjegyzék

Bevezetés.

Az írás misztériuma.

Szakrális ábécé

Az ősi kínai írásjelek.

Az ősi türk írás.

Az ősi magyar rovásjelek

A rúnák eredete

A futhark

Mit jelent a rúna szó?.

Mire alkalmazták a rúnákat?

Az ősi germán mitológia világa

A rúnajelek

FREYA rúnái

HAGALL csoport rúnái

TYR rúnái

Angolszász jelek

A rúnák fajtái

Isten rúnák

TŰZ, NAP, FÉNY RÚNÁK

termékenység rúnák

védőrúnák

FA-rúnák

évszakok, napfordulók rúnái

Magyar mitológia és rovások

Mágikus világkép

világfa.

Atyaisten, boldogasszony és szélanya.

Nap, Hold és hajnalcsillag.

tündér Ilona

A nap kultusza

Az ősök

áldozati üst.

A rovásjelek

a rúnák és rovásjelek összevetése

alakilag és fogalmilag azonos jelek.

eltérő alak, azonos fogalmi érték

hasonló jelek.

odin és az ősegy

A mágikus teknős.

Észak és víz

Nyugat és Hold

Dél és tűz

Az égbolt, menny

jelsorok

A Nap-Föld-Forrás-Űr rovásjelei

A Hold, nagy-nyugalom-hal jelek

H, E, É rovásjelek

A bogárjelek

TPR – a felkelő Nap?

TPRS – beavatási fokozat?

NT a lenyugvó nap?

MP a menny?

US a búza, gabonaanya?

MP a  Vízisten?

ez + az..

Bözön Bika.

Csodaszarvas

Az Égigérő Fa.

Az elfeledett i-hangok

A gyógy-írás-ról

ew – ö.

végszó.

függelék

mitikus állatok

szent füvek, fák

boldogasszony növényei.

tűzszertartások füvei

tárgymutató

 

 

Csodálatos hagyatékunk a rovásírásunk nyomai nagyon messze vezetnek vissza. Legújabb kutatások szerint a boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat találtak a kutatók. A piramis korát a szénizotópos mérések 34000 évesre becsülik. Ezek a rovások lehettek a többi írás-rovás alapja.

Amikor a Gyógyító eleink hagyatéka c. sorozat egyik könyvét írtam, az ősi kínai jóslócsontokhoz kerestem képeket. A hagyomány szerint ezek voltak az orvoslás első fennmaradt írásos emlékei.

Itt mindjárt tisztázni kell a fogalmakat, miszerint a jóslás szót nem a mai jövendőmondó értelemben használták. Eredetileg jót-mondót, javunkat akarót, javaslót, azaz gyógyítót jelentett. Ezt igazolni is lehet, ha megnézzük azt a „jóslócsontot”, ami fellelhető a témában. A baloldali kép az eredeti, a jobboldali képen megerősítettem a vizsgált vonalakat, a számokat, elválasztójeleket.

Itt egy magyarázó ábra látható a könyvben........

 

A jobboldali kép baloldali részén látható, hogy itt valami felsorolásról lehet szó, a „kínai” számok hasonlóak az ősi magyarhoz, csak nem álló, hanem fekvő vonalakból állnak. (1, 2, 3, 4) A kép jobboldalán lévő számértékek már nem sorozatra utalnak (2, 2, 2, 4) hanem recept esetén súly- vagy térfogat egységeket jelenthet, masszázs esetén a művelet ismétlésére utalhat. Tehát szó sem lehet jövendőmondásról, hanem valami gyógyító receptúra, vagy gyógyító művelet, például masszázs leírása. A megfejtést avatottakra bízom.

Ez a csont a misztikus jeleivel azért volt érdekes számomra, mert kínai jóslócsontról lévén szó, kínai írásjeleket vártam, de meglepődve tapasztaltam, hogy a jelek nem a kínainak gondolt jelekhez hasonlóak, hanem a magyar rovással mutatnak hasonlatosságot. Már akkor eltökéltem, hogy később ehhez a témához visszatérek és a rejtélynek megpróbálok utánajárni. Az elmúlt években ezt tettem. Azóta rájöttem, hogy még inkább hasonlítanak a jelek a rúnákhoz, ezért velük is foglalkozni kezdtem. A jóslás szó értelmét fentebb azért is jó volt tisztázni, mivel a rúnák is jósjelekként mentődtek át a jelenkorra, úgy maradtak fenn, és úgy használják ma is, de manapság sokszor a jövendőmondó értelmében.

Az elmúlt időszakban sok mű született az írás fejlődésének témájában, amit fel tudtam használni a munkámban.

Köszönet a szerzőknek, sokat köszönhetek kutatásaiknak. (Szekeres István, Varga Csaba és a többiek.)

Mivel a rúnákat is rótták, a megkülönböztetés végett az ógermán jeleket rúnának, a székely-magyar rovás jeleit rovásjelnek nevezem a könyvben.

Mivel a rúnák és rovásjelek alakja és hangértéke között nem láttam azonosságot, a könyvben elsősorban a fogalmi értékeket vettem figyelembe, ez alapján kerestem meg a hasonló jelentéseket, szimbólumokat.

A rúnák eredete

A rúnák eredetéről a kutatók különféle meggyőződésre jutottak. Nem tévedtek nagyot azok, akik az ógörög vagy etruszk származást igyekeztek bizonyítani, hiszen ezek is a mi Kárpát-medencei ősírásunk változatai. Hivatalosan a rúnákat az etruszk írás alpesi változatának tekintik.

Timaru-Kast Sándor foglalkozik a témával a Kelta magyarok, magyar kelták c. könyvében. „A szerző aprólékos munkával szedegette össze az emlékeket, s alapul a Kr. e. V. században élt Hérodotosz két eredetmondáját vette. Az egyikben a kortárs szkíták az ősatya Targitaus (Thargitaosz) három fiától, Lipoxaistól, Arpoxaistól és Koloxaistól származtatták a kelta, etruszk és szkíta testvérnépeket, a másikban a görögök Herkules (Heracles) Agathyrsz, Gélon, Scythesz nevű fiait említik. Timaru-Kast a Thargitaosz névből a Hargita nevet hallja ki, ahonnan a két idősebb testvér nyugatra vándorolt, Koloxais, a legkisebb azonban Erdélyben maradt, az ő utódait nevezték a görögök szkítának. S akik Timaru szerint ma a székelyek.”

Erre a kapcsolatra utal az említett Bonfini mellett a könyvben nem említett krónikaíró Kálti Márk és Thúróczy János is, amikor a magyarok ősi írását szkítának nevezi. A kelta mitológiában találunk közös vonásokat a germánnal, ismerték és használták a rúnákat, de saját írásuk teljesen másként fejlődött. A skóciai, írországi és észak-angliai óriásköveken fennmaradt ősi írásjeleket OGHAM-írásnak nevezzük. (a régi ír OG= bevés, bevág)

Akadnak olyan tudósok, akik szerint a rúnaírást az Oroszország déli részén élő gótok találták fel, mert az általunk ismert három legősibb feliratot azon az útvonalon eltemetett lándzsákon találták, amely összekötötte az oroszországi viking törzseket a Baltikumban maradt testvéreikkel.

Mit jelent a rúna szó?

A rúna szó töve a gót, az angol és vele rokon nyelvekben titkot, rejtélyt jelent. Írül is RUN titkot jelent. Ezt a titkot vette át a korai germán és így az írását „Runenschrift”, vagy „titkos írásnak”, rovásírásnak nevezte. Az ónémetben szintén van a rúnának misztérium, titok jelentése is. Az ófelnémet róna jelentése mormolás, bűvös cselekedet. A rúna a rowan szóhoz is köthető, ami kőrist jelent, majd látjuk, hogy ez sem elvetendő értelmezés. A kőris az egész északi mitológia fontos szereplője. A lapp runo jelentése dal, és varázsige.

Nem elhanyagolható az az értelmezés sem, miszerint a magyar róni ige lenne a névadója.

Mire alkalmazták a rúnákat?

A rúnák az okkult tudás szimbólumai voltak, elsősorban nem a beszéd hangjainak jelöléseire használták. A titokzatos jelek segítségével a beavatottak az élet és halál örök titkaiba nyerhettek betekintést.

A régi germán rúnamesterek különféle mágikus célokra használták őket: gyógyításra, az időjárás befolyásolására, kardok pengéjébe vésték, hogy tulajdonosaik legyőzhetetlenné váljanak a harcban, talizmánokra írták, melyek boldogsághoz, vagyonhoz juttatták viselőjüket. Ezek a rúnavésetek lehettek magányos jelek, jelcsoportok, értelmes, vagy értelmetlen varázsszavak, varázsmondatok.

Az Eddából és a Sagákból tudjuk azt, hogy a rúnákat hogyan használták gyógyításra. Az ősi iratok rengeteg különböző varázslatot is feljegyeztek.

A rúnajeleket például ékszerként, védő amulettként hordták. Volt rá eset, hogy kristályokba vésték a rúnajeleket s a beteg testrészre helyezve gyógyító hatást tulajdonítottak neki. Például

Fehu-légzőszervi betegségekre, Ansuz-beszédhibák ellen, Isa-lelki problémák esetén, berkana-meddőségnél.

 

De nem csak a rúnák ismerőivel volt ez így. A régi magyar táltosok, tudó emberek ismerték és alkalmazták a szimbólumok, mértani formák, színek, gyógynövények, ráolvasások, ima, fohász, hangok, zenék gyógyító hatásait, erőit használták a beteg gyógyítására. Gondoljunk a versikére: „… magyar gyerek gyógyítja. Mivel? Síppal, dobbal, nádihegedűvel. ..”

Tehát így a dal, varázsige, mormolás jelentések is érthetővé válnak. Még manapság is egyes helyeken rámondják a szavakat a beteg testre, például a törött sebekre, amihez nemigen nyúlunk, de a hanglökés masszázsszerű hatást vált ki. Próbáljuk ki a lökésszerűen kimondott P, B, T, H stb. betűs szavakat a szánk elé tett kezünkön, milyen erős hatást tudunk elérni vele.

A mantrázás is a gyógymódok közé tartozott, amit szintén ebbe a kategóriába sorolhatunk.

Az ősi kínai, tibeti orvosi oktatás része volt a „varázsigék” elsajátítása.

Apropó orvos. Magyarul az ORV szó szintén titkot, titkos cselekedetet jelent, gondoljunk az orvhalászra, vagy mit jelent orvul tenni valamit, ebből eredt az orvos elnevezés, hiszen titkos cselekvést, varázslást, kuruzslást végeztek. (japán kurusi= orvosság, a török ARVAS jelentése= varázsigét mormol.

A kínai krónikák sokat írnak a hun „varázslásról”, jóslásról és „varázslókról”. Magas fejlettségi fokot értek el, a tudós táltosok körében fejlett tudománnyá vált.

A rúnák a kelta-germán területeken a VIII. századig voltak használatban. Ekkor a római kereszténységre térítéssel együtt a latin betűket is rájuk kényszeríttették. A kelta ősműveltség emlékeit azonban már évszázadokkal korábban gyomlálgatták a térítők, pótolhatatlan kárt okozva. Szent Patrik, Írország védőszentje és apostola (Kr. u. 380-460) személy szerint 180 kelta nyelven írt könyvet égetett el.

A keresztény kor beköszönte előttről egyetlen olyan írásos emlék sem maradt fenn, amire feljegyezték volna a rúnák akkori nevét és jelentését. IX-XII. századi kéziratok maradtak fönn, melyek rúnaversek néven ismeretesek. Minden egyes rúnáról szól egy vers, ami magával a jellel és annak nevével kezdődik. E versek némelyike „pogányabb”, mint a többi, főleg az Izlandról származók, oda ugyanis később ért el a kereszténység, mint az angolszász területekre. A rúnák neve úgy tűnik, viszonylag sértetlenül maradt ránk, és bár nincs olyan kéziratunk, ami a régebbi, germán rúnák neveit felsorolná, az angolszász és skandináv rúnaversek megegyeznek annyira, hogy közös eredetük bizonyítható legyen. Ezek a nevek talán a legjobb nyomravezetőink abban, hogy mit jelenthettek az egyes rúnák az akkor élt népek számára.

Az ősi germán mitológia világa

A germán istenek két családja ismert, az Ázok, vagy Ászok, az Ǽsír istenek, azaz a LÁTÓK, a TÜZESEK. Hadistenekként is osztályozzák őket. A másik család a Vánok családja. Őket leegyszerűsítve Termékenység isteneknek is nevezik.

Az Ǽsírek királya ODIN, (skandináv Wotan). Más neve: YGG. Ő az Atya és uralkodó, a mágia ura és mestere. A kőrisfától kapja az erejét. A halott ősök istene. Odin, akit legjobban talán a féktelen tudásszomj jellemez, egyszer olyan helyzetbe került, hogy tudásvágyát csak fél szeme feláldozásával tudta kielégíteni. Odin tisztában volt a tudás fontosságával. Az Edda – skandináv ősköltemény - szerint a hatalmas kőris Yggdrasil-fa alkotja a világot. Egyik gyökere az Alvilágba nyúlott, Mimir óriás kútjáig, mely a bölcsesség forrása. Mimir - Odin nagybátyja - kútjában csillog az emlékezés, a megismerés és a bölcsesség vize. Aki iszik belőle, annak megnyílnak a szemei, és elnyeri a jövőbelátás tudományát. ODIN a fél szemét adta cserébe ezért a tudásért, így ihatott a kútból. Ő lett a legbölcsebb isten.

Ő szerezte meg a legenda szerint a rúnákat és ezzel az írást, a jóslást, a gyógyítást az embereknek. Ellátogatott az Yggdrasilhoz; újabb fájdalmas áldozatra készült, hogy megtehessen egy fontos felfedezést. Mivel a tudást csak áldozat árán lehet megszerezni, sebet ejtett önmagán dárdájával, melynek nyelét a világfa egy ágából készítette, és kilenc napon át függött a kőrisen. Odalenn mágikus pálcikákat fedezett fel. A pálcák visszaadták erejét és megifjították, de ennél több is rejlett bennük. Belőlük lettek a rúnák, az első ógermán írás betűi. Nyílvesszőire rótt rúnák tartják életben a törvényeket.

Híres ODIN kőrisfa dárdája, 8 lábú, repülni tudó csataménje, hollói. Jupiternek felel meg.

 

FRIGG Odin felesége, Thor anyja. A házasság, szerelem, a családi tűzhely védője. Rendkívüli tiszteletnek örvend hatalmas tudása miatt, valamint azért, mert senkit nem árult el. Attribútuma az övén viselt kulcscsomó.

Frigg, a Mennyei Fonó, kapcsolatba hozzák az Orion csillagképpel, melynek neve „Frigg rokkája”.

Az orsó a bölcsesség, az erény, kézművesség szimbóluma.

 

THOR, (skandináv Donar). Odin fia, a vihar, mennydörgés, eső és időjárás istene. Ő gondoskodik a gabonáról, a háziállatokról, az asszonyok termékenységéről. Híres a kalapácsa, amely visszatér, és öve, mely megsokszorozza erejét. A visszatérő kalapácsának jele a svasztika. Kalapácsával küzd a Jégóriások ellen, hogy eljöhessen a tavasz. A tavaszi villámlás jelzi ügyködését. (Mars megfelelője. Napja a csütörtök, Thursday, Donnerstag) Felesége Szif a Gabonaistennő.

 

TYR, más néven TIWAZ, (skandináv Ziu) is az Ázokhoz tartozik, hadisten. Bölcs és bátor, becsületes, a jog istene. A törvényszegők neki áldoznak. A fogadalmak, megállapodások segítője. Szerződésekhez, házasságkötéshez mindig az ő segítségét hívják. (Merkúr megfelelője. Napja a kedd, Tuesday.)

 

A Vánok, Vanírok az alacsonyabb rangú istenek népes családja. Ők a termékenység istenek. Nagy bölcsesség birtokosai ők is, de az emberek kevésbé tisztelték és félték őket. A szimbólumuk a mag. A Vánok családjába Njörd szél és tengeristen, és gyermekei, a testvérpár említendők, Freya és Frey.

A legidősebb Ván NJÖRD, a szél és a tenger, a termékenység istene, a halászok és kereskedők pártfogója, Frey és Freya apja.

 

FREYA, (óizlandban freyja) a tengeristen lánya, Frey húga, Holdistennő.

Az élet és halál, a szerelem és a harc, a termékenység és varázslat istennője. Könnyei a borostyánkövek.

Napja a péntek: Freytag. (Vénusz megfelelője)

A valkűrök vezetője, a meddő asszonyok segítője.

Nevének jelentése: Úrnő.

 

 

FREY, más néven ING-isten, (óizlandban Freyr) a tengeristen fia, Termékenységisten, az eső, a napfény és a növényzet, a termés és a béke istene, az elfek királya. Ő a föld és a tenger adományainak istene, a nyári napfény védelmezője. Övé a kóbor és kósza szelektől űzött felhő, valamint a reggeltől estig az eget rovó nap: az aranysörtés vadkan, mint Napszimbólum. Freyt hatalmas fallosszal ábrázolták. Nevének jelentése: Úr.

 

Az eget és a földet erős tűzút köti össze, "az Ázok hídja", melyet az emberek is láthatnak szivárvány formájában.

Heimdal a szivárványhíd éber őre, aki arra vigyáz, hogy összekötő hídon senki se jöhessen át az emberek birodalmából az istenek birodalmába.

 

Megemlítendők még Baldur, - Odin és Frigg fia – tiszta és erényes, a Fény istene. Ő a tavaszi virágfakadás istene. Baldur halálával eltűnt a Földről a jóság, és véget ért az aranykor.

 

 

Loki, Odin fogadott testvére, nevének jelentése (zár), a korrupció, viszály istene. Ármányos, cselszövő, három szörny atyja, tűzisten. Ő okozza a világ végét.

 

Idun, a gyógyító, a varázsgyümölcs őrzője. Ő az istenek ifjúságának őrzője. Az Ázok az ő kőrisfa kosarából kapják az almát, amelyek segítségével örök időre megőrizhetik erejüket és ifjúságukat. Idun a Nyírfaistennő, a tavasz istennője.

Szól, a Napisten. Napja a vasárnap, a rómaiaknál „Solis dies”, németül Sonntag, azaz a Nap napja.

Ostara istennő, a növő nappalok, fák, a tavaszi napéjegyenlőség istennője. (Nevét Ostern-húsvét őrzi)

Kedvenc állatai a gólya, és a nyúl. Ezért tartozik a húsvéti ünnepkörhöz a nyuszi.

 

Ull, vagy Szkádi, Njörd felesége, a Jégasszony, apja déróriás, ő a Vadászistennő, hímzése a jégvirág.

Holda a termékenység, a gyermekek és a fonás istennője, a mesék Holle anyója. (Hold istennő?) Ünnepe januárban van, amikor esik a hó.

Nornák a végzet istennői, a sors jelképei.

A valkűrök Odin követei, a harcosok szellemeit kísérik a Walhallába, a „kiválasztottak csarnokába”.

A Walhalla csarnokába kerülnek azok a kivételes harcosok, akik dicsőségesen, csatában haltak meg.

Trollok (a viking mitológiában) rejtélyes, titokzatos óriások, a hegy gyomrában élnek, követ esznek.

 

Petőfi Sándor János vitézét is meghívták egy kőszikla-ebédre az Óriások országában.

„…

No hanem, hisz ugyan volt is mit látnia!
Ebédelt a király s tudj isten hány fia.
Hanem mit ebédelt, ki nem találjátok;
Gondolnátok-e, mit? csupa kősziklákat.

Mikor János vitéz a házba belépett,
Nemigen kívánta meg ezt az ebédet;
De az óriások jószívű királya
Az ebéddel őt ily szépen megkínálta:

"Ha már itt vagy, jöszte és ebédelj velünk,
Ha nem nyelsz kősziklát, mi majd téged nyelünk;

…”

 

Alfok, a természet szellemei. A fekete elf világ a törpék lakhelye. A törpék kovácsolják az istenek kincseit, és tanítják az alkímia és az aranycsinálás elfelejtett tudományát.

 

Az emberek ősei fák voltak. A szilfából teremtett Emba, és a Kőrisfából teremtett Azkr voltak az ősszülök. A Kőris Odin kedvenc fája volt, dárdája kőrisfából készült, Yggrasil a Világkőris (Életfa), jelentése YGG, azaz Odin lova.

 

A fától-fából származás hitének nyomai a magyar nyelvben is élnek, gondoljunk a „kemény fából faragták” szólásra.

 

A mesék Pinokkiója sem ismeretlen előttünk.

 

Most a rúnajelek tárgyalása következne, de a honlap nem támogatja a rúna és rovás betűtípusokat.

A magyar mitológia másik lapon található.